A szinte egybehangzó prognózisokon végigtekintve azon nem kell stresszelnünk, hogy a földgáz ára hirtelen a pincéig zuhan. Sokkal inkább kérdés az, hogy vajon mikor és mennyire drasztikusan fog emelkedni? Mert fog, ez teljesen biztos. Erre jobb felkészülni, mint majd döbbenten nézni, a kérdés, hogy mit tehetünk? Az idevágó felmérések azt mutatják, hogy a magyar lakások és családi házak még mindig nagyon mostohán bánnak a fűtőenergiával. Nagyságrendileg 20-25%-kal több energiát tapsolunk el a téli időszakban, mint Nyugat-Európában.

A jelenség oka több összetevős. Szerepet kap benne a fűtési rendszer, a szigetelés, és természetesen a nyílászárók. A szenteknek jellemzően önmaguk irányába deformál a kezük, így most a nyílászárókkal foglalkoznánk kicsit részletesebben. Egyrészt ehhez értünk, másrészt az esetek többségében az ablak a leggyengébb láncszem.

A szakértők szerint a külső nyílászárók korszerűsítése átlagosan 17-20%-kal rövidíti meg a fűtésszámlát. A 17% tekinthető egyfajta minimális elvárásnak – ha ennél jelentősen kevesebb lenne a megtakarítás, az azt jelentené, hogy nem is érdemes kicseréltetni az ablakokat. Abban az esetben viszont, ha a nyílászárók már nagyon megfáradtak, a megtakarítás mértéke akár 25% is lehet, ami ugye azt jelenti, hogy a postás egynegyedével vékonyabb csekket hoz.

Évődjünk még kicsit a számokkal! A spórolás prófétái kikalkulálták, hogy ha télen átlagosan 1 fokkal visszább vesszük a fűtést, az 5-6%-kal csökkenti a gázfogyasztást. Ebből kiindulva azt is mondhatjuk, hogy az ablakok cseréje után 3-4 fokkal kevesebbért fogunk fizetni, anélkül, hogy bizergálnánk a termosztátot. De ha akarunk, gondolkodhatunk abban is, hogy változatlan fűtésszámla mellett 3-4 fokkal melegebbet csinálhatunk, ha éppen arra vágyunk. Akármelyik megoldással szimpatizálunk is, konfortérzet szempontjából 3-4 fok nagyon sokat jelent.

Aztán ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a 17-20%-os megtakarítás csak a fűtésszámlánkra vonatkozik. Ott vannak viszont az egyre masszívabb nyarak, és egyre inkább kijelenthetjük, hogy a klimatizálás ma már nem luxus, hanem létszükséglet. És tényleg: beszereltetni egy légkondícionálót manapság már nem számít úri huncutságnak. Azt azonban kevesen tudják, hogy nyáron 1 fokkal csökkenteni a kecó hőmérsékletét kb. másfélszer annyiba kerül, mint télen 1 fokkal növelni. A modern ablakok pedig nemcsak abban jók, hogy télen bent tartsák a meleget, hanem abban is, hogy nyáron kirekesszék. Így, ha egyébként sokat berregtetjük a légkondit, az éves megtakarítás elérheti a 25-30%-ot is. Mindjárt másképp fekszik a leányzó...

Ennyit a számokról. De van itt még egy szempont, ami kevésbé számszerűsíthető, viszont annál jobban érzékelhető. Ez a függőség pszichológiája. A kényszer hatására történő pénzköltés jelentősen hozzájárul a stressz kialakulásához és növekedéséhez. Bár látszólag teljesen mindegy, hogy havonta azt a 20.000.-Ft-ot félretesszük vagy kifizetjük hiteltörlesztésre, az érzelmi/lelki hatásuk teljesen más. A hiteltörlesztés stressztényező, a megtakarítás nem. Ez nemcsak a hitelekre igaz, hanem mindenfajta kötelező fizetnivalóra, a közüzemi számlákra is. Minden olyan megoldás, ami hozzájárul ezek csökkentéséhez, a ránk nehezedő stressz mértékét is csökkenti.

Végezetül pedig álljon itt a svájci frank elszabadulásának tanulsága. Vajon azok közül, akik annak idején a 140.- forintos árfolyam mellett gondosan kikalkulálták, hogy viselhető terhet vesznek a nyakukba, hányan gondoltak arra, hogy pár éven belül megduplázódik a havi törlesztő részlet? Nem kenyerünk a világvége-hangulat promotálása, de egyáltalán nem tartjuk hisztériakeltésnek azokat a nézeteket, amelyek szerint rövidesen az energiahordozók piacán is számíthatunk valami hasonlóra. Ne legyen igazuk – de ha mégis, akkor tényleg nagyon nem lesz mindegy, mennyit költünk a lakás és mennyit az utca fűtésére.