Hírek
Fekete karácsony – mert jogállamban élünk?
<<< Vissza
2010.12.01
Kicsit keserű a szánk, hogy pont most, az ünnepek közeledtével rukkolunk elő ilyen témával, de sajnos van úgy, hogy az életet nem mi rendezzük. A cím pedig arra utal, hogy érjen bár térdig a hó december 24-n, 24 kaposvári vállalkozás, és ezen vállalkozások kb. 120 alkalmazottja számára valószínűleg ez lesz az utóbbi évek legfeketébb karácsonya.
Kicsit keserű a szánk, hogy pont most, az ünnepek közeledtével rukkolunk elő ilyen témával, de sajnos van úgy, hogy az életet nem mi rendezzük. A cím pedig arra utal, hogy érjen bár térdig a hó december 24-n, 24 kaposvári vállalkozás, és ezen vállalkozások kb. 120 alkalmazottja számára valószínűleg ez lesz az utóbbi évek legfeketébb karácsonya.
Az ok viszonylag egyszerű: fizetésképtelenség. A szóban forgó 24 vállalkozásnak összesen mintegy 170 millió forintja ragadt be a kaposvári strandfürdő felújításánál elvégzett munkákban. Ezt a pénzt már nyáron meg kellett volna kapniuk, de ahogy a dolgok állnak, idén már nem fogják megkapni.
A helyzet abszurditását az adja, hogy a pénz, ami a vállalkozásoknak járna, valójában megvan. Megvan, de egy jogszabályi döccenő miatt az önkormányzat nem fizetheti ki. Így a pénz egy alszámlán hűsöl, miközben a vállalkozások jó része lassan csődbe megy.
Valójában ezért szerettünk volna írni a témáról. Hisszük és valljuk, hogy szabályokra szükség van, a szabályok teszik lehetővé az együttműködést. Aki a szabályok ellen lázad, az együttműködés ellen lázad. De azt is hisszük, hogy nincs olyan szabály, ami az elképzelhető összes helyzetben megállja a helyét, nincs olyan szabály, ami bizonyos helyzetekben ne jelentene inkább akadályt, mint segítséget.
A józanság, az ésszerűség egyik fontos mércéje, hogy az illető képes megítélni, mennyire ésszerű követni egy adott szabályt bizonyos helyzetben. Mert mit gondolnánk arról az emberről, akinek a gyereke azért vérzik el a hátsó ülésen, mert apu egy tök üres úton betartja a 30km/h-s sebességkorlátozást? Azt, hogy elmebeteg, nem?
Egy hivatal, egy város, egy ország józanságát, ésszerűségét éppúgy mutatta. Amikor egy szabályt meghozunk vagy elfogadunk, tudjuk, hogy az esetek túlnyomó többségében követni kell. De azt is tudnunk kellene, hogy lesz néhány helyzet, amikor az ésszerűség azt diktálja, hogy hagyjuk a szabályt figyelmen kívül.
De hát ezzel vissza lehetne élni, nem? Igen, vissza lehetne. De könyörögve kérdezzük: mi lenne, ha végre nem a rosszindulatból, az aljasságból indulnánk ki? Mi lenne, ha a tisztességes 90=-ot vennénk alapul, nem pedig a tisztességtelen 10%-ot? Mi lenne, ha a jót feltételeznénk, nem pedig gazemberséget? Miért kellene néhány pedofil miatt betiltani az internetet, és néhány elmebeteg miatt fegyvertartási engedélyhez kötni a konyhakéseket?
A világot a természeti katasztrófákat leszámítva soha nem a körülmények, hanem a hozzállásunk teszi nehézzé. Jó lenne egy olyan élet, ahol nem az jelentené a biztonságot, ha valaki vakon követi a szabályokat, hanem az, ha valaki bizonyíthatóan a legtöbb érintett fél érdekeit szem előtt tartva cselekszik. Ha ilyen világban élnénk, akkor Kaposváron 120 munkavállaló és 24 vállalkozó számára az idei karácsony biztosan nem lenne fekete. Akár esik majd a hó, akár nem.
Hogy melyik vállalkozás fog ebbe a helyzetbe belepusztulni, és melyik éli túl, az még a jövő zenéje, de a vállalkozók között van olyan, akinek már árverezik a házát. Ami viszont biztosnak látszik, hogy ez a 24 vállalkozás összesen 120 embernek lesz kénytelen felmondani, 120 embert kell, hogy elküldjenek december elejével, mert nem tudják tovább finanszírozni a munkahelyüket. Boldog Karácsonyt!
A helyzet abszurditását az adja, hogy a pénz, ami a vállalkozásoknak járna, valójában megvan. Megvan, de egy jogszabályi döccenő miatt az önkormányzat nem fizetheti ki. Így a pénz egy alszámlán hűsöl, miközben a vállalkozások jó része lassan csődbe megy.
Valójában ezért szerettünk volna írni a témáról. Hisszük és valljuk, hogy szabályokra szükség van, a szabályok teszik lehetővé az együttműködést. Aki a szabályok ellen lázad, az együttműködés ellen lázad. De azt is hisszük, hogy nincs olyan szabály, ami az elképzelhető összes helyzetben megállja a helyét, nincs olyan szabály, ami bizonyos helyzetekben ne jelentene inkább akadályt, mint segítséget.
A józanság, az ésszerűség egyik fontos mércéje, hogy az illető képes megítélni, mennyire ésszerű követni egy adott szabályt bizonyos helyzetben. Mert mit gondolnánk arról az emberről, akinek a gyereke azért vérzik el a hátsó ülésen, mert apu egy tök üres úton betartja a 30km/h-s sebességkorlátozást? Azt, hogy elmebeteg, nem?
Egy hivatal, egy város, egy ország józanságát, ésszerűségét éppúgy mutatta. Amikor egy szabályt meghozunk vagy elfogadunk, tudjuk, hogy az esetek túlnyomó többségében követni kell. De azt is tudnunk kellene, hogy lesz néhány helyzet, amikor az ésszerűség azt diktálja, hogy hagyjuk a szabályt figyelmen kívül.
De hát ezzel vissza lehetne élni, nem? Igen, vissza lehetne. De könyörögve kérdezzük: mi lenne, ha végre nem a rosszindulatból, az aljasságból indulnánk ki? Mi lenne, ha a tisztességes 90=-ot vennénk alapul, nem pedig a tisztességtelen 10%-ot? Mi lenne, ha a jót feltételeznénk, nem pedig gazemberséget? Miért kellene néhány pedofil miatt betiltani az internetet, és néhány elmebeteg miatt fegyvertartási engedélyhez kötni a konyhakéseket?
A világot a természeti katasztrófákat leszámítva soha nem a körülmények, hanem a hozzállásunk teszi nehézzé. Jó lenne egy olyan élet, ahol nem az jelentené a biztonságot, ha valaki vakon követi a szabályokat, hanem az, ha valaki bizonyíthatóan a legtöbb érintett fél érdekeit szem előtt tartva cselekszik. Ha ilyen világban élnénk, akkor Kaposváron 120 munkavállaló és 24 vállalkozó számára az idei karácsony biztosan nem lenne fekete. Akár esik majd a hó, akár nem.
Termékek
Hírlevél feliratkozás
Iratkozzon fel hírlevelünkre
Havonta értesítést kap legújabb termékeinkről vagy egyszerűen csak információt cégünk újításairól.
Rg Stúdió
Magicon